Megdöbbentő tények a fiatalkori elhízásról
Egyre gyakrabban kerülnek a hírekbe a fiatalok táplálkozásával kapcsolatos témák, mint az iskolákban kapható menzai ételek minősége[1], vagy hogy mennyi haszontalan dolgot vesznek a büfében (chips, kóla, energiaital), illetve milyen sósan táplálkoznak.
Egy 2013-as statisztika szerint, Magyarországon csaknem a lakosság 54%-a, azaz több, mint 5 millió ember túlsúlyos.Rémisztően hangzik, mégsem látszik, hogy komoly stratégiánk lenne ennek a problémának a megoldására. Ugyan egyre több család kezd el egészségtudatosabb életet élni, ez mégis elenyésző az egész ország lakosságához viszonyítva. A gyerekek nagy része ettől még kénytelen a menzai étkezést választani, ahol köztudott, hogy kb. 300-1000 forint jut napi háromszori étkezésre[2], amiből azért valljuk be, nem lehet csodát csinálni.
Nézzük meg részletesen a napi étkezési szokásaikat:
Az iskolások körében, főként a középiskolásokra és az egyetemistákra összpontosítva, az a szomorú konzekvencia vonható le, hogy nincs idejük az összeszedett, helyes táplálkozásra. Reggel 7 körül elindulnak iskolába, és késő délután érnek haza a délutáni foglalkozások és sportedzések után. Miként várhatnánk el tőlük, hogy napi ötször egyenek? Hiszen ez azt jelentené, hogy minden reggel 5 adag kaját kellene még bepakolniuk a táskájukba és magukkal vinni. Nem meglepő, hogy sokan inkább a könnyebb utat választják, és elvisznek egy raklap szendvicset, majd ha hazaérnek, esznek még ezt-azt. Így egyből kilőve a napi ötszöri étkezés, a változatos táplálkozásról nem is beszélve.
Másik probléma az, hogy egyre jobban törnek előre a gyorséttermi láncok. Teret hódítanak, hiszen kényelmes, gyors és nem kell mosogatni utána. J Gondolom mindenki kóstolt már valamilyen gyorséttermi ételt, szóval tudjuk milyen finom, és ha úgy tetszik addiktív.
Ezek az ételek úgy lettek kitalálva, hogy az emberek szeressék őket, tehát nem voltak restek olyan menüket készíteni, ahol központi szerepet kap a cukor és a zsír. Ezek a hozzávalók már évszázadok óta alapját képezik a táplálkozásunknak, és nyugodtan kimondhatjuk, hogy azokat az ételeket finomabbnak érezzük, amelyek zsírosabbak és édesebbek. Nincs ezen mit szépíteni, mélyen legbelül mindenki tudja, hogy így van ez.
Másik oldalról ezek az éttermek úgy vannak kialakítva, hogy mára már tökéletes helyszín lett az idő elütésére, megbeszélésekre, esetleg házi írására vagy netezésre.
Ha meg már ott üldögélnek vagy várnak valakire, akkor nem hangulatos meginni egy kávét, vagy enni egy kis desszertet?
Mindezt elmondva még azért nem jött el a világvége, mert szendvicseken és rendszertelen étkezésen már jópár generáció felnevelkedett. Többek között én is vajas kenyeret kaptam tízóraira az iskolában, és elég sajátosan táplálkoztam az egyetemi éveim alatt is.
Azonban van egy tényező, ami jelentősen tudja ellensúlyozni az előbbieket, mégpedig a sport. Egyrészt elégetjük a sok „felesleges” kalóriát, amit megeszünk, másrészről pedig nagyon jó élettani hatásai is vannak. Nő az energiaszintünk, kevésbé leszünk fáradékonyak, levertek. Egyszerűen kivirulunk, és ez általában mindig feltűnik a környezetünknek.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendszeres sportolás kihatással van a táplálkozásunkra is, mivel érezni fogjuk, hogy egy haszontalan kalóriákkal teli étel nem éppen ad elegendő lendületet az edzésen. Ergo olyan ételeket fogunk fogyasztani, amelyek megfelelő tápanyagokat tartalmaznak számunkra. Erre tökéletes a testépítők példája. Persze lehet azt mondani, hogy „nekem ez nem tetszik”, meg „túlzásba viszik”, de becsülendő az a fegyelem, ahogy a táplálkoznak. Gondosan ügyelnek a mennyiségekre, az összetételre és a rendszerességre. Ezt tehát nem lehet elvitatni tőlük, nagyon precízen csinálják. (Most tekintsünk el attól, hogy ilyen tabit, meg olyan tabit és még különféle tömegnövelő porokat tolnak mellé) :-)
Tehát ahelyett, hogy túl sokat keseregnénk a fiatalok táplálkozási szokásain, kezdjünk el cselekedni minél hamarabb. A változást pedig alulról kell elkezdeni, mert arra kár várni, hogy kormányzati szinten megoldás szülessen napjaink égető problémáira. Igenis a családok felelőssége, hogy felismerjék a változtatás szükségességét.
Kezdjünk el tudatosabban táplálkozni! Azonban ez nem egyenlő azzal, hogy holnaptól csak a bio élelmiszereket szabad vásárolni. Haladjunk fokozatosan, mert az eleje természetesen a tanulásról szól. Kezdjük el tanulmányozni az élelmiszerek címkéit (persze az árcímkét is! :-), összetevőit, hogy megfelelően választhassunk. Olvassunk minél több cikket, tanulmányt a helyes táplálkozásról (ebben megpróbálunk segíteni a Facebook oldalunkon is), hogy kialakuljon bennünk egy egészséges ítélőképesség, mit lehet elhinni, és min fogunk kacagni egy jóízűt. A lényeg, hogy ne hagyjuk magunkat túl könnyen befolyásolni, mert ezen a területen elég sok piaci szereplő akar bizonyítani valami forradalmi marhasággal. :-)
Amiben nem tudsz hibázni, az pedig a sportolás és rendszeres mozgás. Azért is veszem külön őket, mert én személy szerint a sétálást nem veszem sportnak, viszont fontos szerepe van a mindennapi életünkben. Egy buszmegállónyi táv miatt nem feltétlenül kell megvárni a buszt, hacsak nem a piacról jövünk teli szatyrokkal. ;-)
Azokban a családokban, ahol a sportolásnak nincs hagyománya, valószínűleg sokkal nehezebb lesz a kezdet, mert ott még a fejekben is tudatosítani kell a mozgás szükségességét. Egy sportos családban a gyerekeknek már természetes, hogy valamilyen sportot választanak az iskolában vagy azon kívül, mert a szüleik példáját látják (Anya elmegy aerobicra, Apa meg focizik a haverokkal). A közös szabadtéri programok sokat segíthetnek a mozgásra való rászoktatásban, hiszen nem kényszerként csapódik le, hanem egy kellemes időtöltésnek érzékeljük. Rengeteg lehetőségünk van mozogni, amik közül ki lehet választani a számunkra legideálisabbat.
Vállaljunk felelősséget saját életünkért, és a jövőben kevesebbet hibáztassunk másokat, kevesebbet keseregjünk, és többet cselekedjünk. Mindenki saját sorsának kovácsa.
[1] http://divany.hu/poronty/2013/05/14/milyen_ebedre_eleg_napi_230_forint/
[2] http://index.hu/belfold/2014/05/24/az_orszag_legundoritobb_menzakajai/